A repülőtér rövid története
A repülőteret a második világháború katonai igényei nyomán alakították ki, így 1943-ban szálltak fel innen repülőgépek először.
A II. világháború után nyugalomba vonulásáig e repülőtér szolgált munkahelyéül és lakhelyéül a békéscsabai születésű, szlovák gyökerekkel rendelkező, a Nemzetközi Repülő Szövettség által 1952-ben alapított Paul Tissandier diplomával kitüntetett híres aviatikusnak, repülő egyesületünk névadójának, Kvasz Andrásnak.
A Magyar–Szovjet Polgári Légiforgalmi Részvénytársaság, röviden Maszovlet a Malév elődje, első járatait 1946-ban indította el a fővárosból Debrecenbe, Szombathelyre, Győrbe és Szegedre. Ezt követően folyamatosan nyitott az ország nagyobb városaiba a járatokat. 1950-ben a belföldi légiforgalom állomásai között már a Békéscsabai repülőtér is szerepel. A járatot később kihasználatlansága miatt a Malév megszüntette.
A Magyar Honvédelmi Szövetség megalakulásával a haderőn kívüli utánpótlás képzés keretein belül a repülőtéren megalakították az MHSz Békés Megyei Kvasz András Repülő és Ejtőernyős Klubot, mely a rendszerváltás óta, híven őrizve a békéscsabai sportrepülés és ejtőernyőzés hagyományait, Kvasz András Békés Megyei Repülő és Ejtőernyős Egyesület néven üzemel.
A békéscsabai repülőtér mindíg jelentős szerepet játszott a haderőn kívüli katonai utánpótlkásképzésben. Kevesen tudják, hogy igen sok ma hírneves pilóta Békéscsabán kezdte pályafutását, például Farkas Bertalan későbbi űrhajós. A 12. motoros műrepülő-világbajnokságot 1984-ben ezen a repülőtéren rendezték meg, amelyen Besenyei Péter is kitűnő eredménnyel szerepelt. Repülőterünk azóta is számos sikeresen megrendezett világversenynek adott otthont.
Békéscsaba repülőterének története összeforrt a város huszadik, huszonegyedik századi történelmével. Magyarországon nincs olyan pilóta, - legyen az polgári, mezőgazdasági, katonai - aki ne ismerné a békéscsabai "repülőrétet". Repülőterünk adottságainak köszönhetően az ország egyik legkedveltebb sportrepülőterévé vált. Az itt rendezett nemzetközi ejtőernyős, vitorlázórepülő, motoros műrepülő versenyek révén a repülő-és légisportoknak köszönhetően városunk neve eljutott minden kontinensre.
A rendszerváltást követően megindult a légiközlekedési infrastruktúra támogatás és ezen belül a regionális repülőterek fejlesztése.
Egészen 2001-ig a repülőtér állami tulajdonban volt. 2001-2002-ben az állam a Megyei Önkormányzat tulajdonába adta vissza, azzal a megkötéssel, hogy továbbra is repülőtéri funkciót kell ellátni ezen a területen.
Az egyesület „terratóriumán” létrehozott üzemeltető, a Békés Airport Kft. jelentős szerepet játszott az uniós támogatással két ütemben megvalósult repülőér fejlesztés levezénylésében. Ha azonban a kft mindenkori többségi tulajdonosa, illetve képviselője anyagi hozzájárulásától, valamint a pályázaton nyert összegektől eltekintünk, a repülőtér fejlesztéséhez egyesületünk járult hozzá legnagyobb mértékben (igaz nem mindig önként) azzal, hogy bevételi forrásai (földterület, illetve ingatlanok hasznosítási joga) átkerültek a Kft.-hez.
A repülőtéren az ezredfordulót követően eddig két fejlesztési ütem megvalósítására került sor.
I. Fejlesztési ütem (2002. október– 2003. augusztus)
A beruházások forrása a Széchenyi terv pályázati keretéből, valamint területfejlesztési pénzeszközök felhasználásával illetve saját erő bevonásával valósultak meg. A teljes ráfordítás 500 millió Ft volt. Az akkor megkezdett beruházás keretében az alábbi fejlesztések valósultak meg. Meglevő épület átalakítása forgalmi épületté, Új légi irányító torony építése, Teljes belső közmű rekonstrukció, Belső utak felújítása, parkolók építése
II. Fejlesztési ütem (2005. 07 – 2006. 08.):
INTERREG III/A, területfejlesztési pénzeszközök valamint a szükséges saját erő segítségével 1,5 milliárd Ft-os fejlesztés valósult meg. A fejlesztés 2005. júliusában kezdődött a munkák befejezési időpontja 2006. augusztus hónap. Az ünnepélyes avatóra 2006. szeptember 22-én került sor. A II. fejlesztési ütem keretében a következő beruházások megvalósítására került sor. 1300 x 30 m szilárdburkolatú kifutópálya, Pályavilágítás egyszerű bevezető fénysorral és PAPI, A pályához kapcsolódó guruló utak, Üzemanyag telep fejlesztése.
A Békés Megyei Önkormányzat sajáterős beruházásként egy - 10 db könnyű kategóriájú repülőgépet befogadó - hangárt épített, mivel eddig nem volt lehetőség a környékbeli kisrepülőgép tulajdonosoknak fedett tárolási lehetőséget felajánlani. Az új hangár 800 m2.
A békéscsabai repülőtér ma Békés megye egyetlen aszfaltozott repülőtere, amely 14 km-re fekszik a magyar román határtól, Békéscsaba és Gyula között a 44-es főút mellett.
Modern Városok Program keretében kapott támogatások célja a Békéscsabai Repülőtér többcélú hasznosításának elősegítése, fejlesztése, figyelembe véve a környező repterek kapacitásait és profilját (beleértve a már tradíciókkal rendelkező sportreptér erősítését, amely kuriózumnak számítana a térségben). A békéscsabai repülőtér fejlesztéseinek megvalósulása esetén erőteljesen javulhat a térség elérhetősége is.